|
|
|
 |
 |
 |
 |
| |
|
Written by Udvarhelyi Híradó
|
|
szombat, 10 október 2009 |
|
 Szomszédoltunk már néhányszor Székelymagyaroson. Így követhettük azt a munkálatsort is, aminek a vasárnapi örömnapot szentelik. Az évszázados istenháza létrejöttének, feljavításának együttes ünnepén számvetést tartanak. Az emlékezés és jövőtervezés idején felelevenítettük a két hosszú folyamat, az építés és a felújítás körülményeit, állomásait, elbeszélgetve az értékóvók érzéseiről is. Megcsodáltuk Fülöp Lóránt kollégánk és Flórián Csaba közös fotótárlatának anyagát, amit a hálaadás évadján nyitnak meg. Beszámolónk képanyagával ebből nyújtunk ízelítőt. De a felállítandó vadonatúj falutáblát csak átadása után tudjuk megmutatni olvasóinknak.
Istók Magdus néni (kis képen) szívvel-lélekkel végzi a templom körüli munkákat, nem csupán a harang megszólaltatását. Keze nyomán mindig élő virág van az istenházában. Mosolya és a szent hajlék iránti gondoskodó szeretete felejthetetlen.
„Hatalmas, nagy dolog történt!”
„Nagyon-nagyon sokat jelent! A tető, a torony, a templom rendben van! – mondta Istók Béla gondnok. – Száz év után oda került vót, hogy essett bé. A gyülekezet akarta, hogy rendben legyen. Mindenki hozzájárult; gyűjtés háromszor volt. A tanácstól, idegenből is jött segítség. 97 fizető lélek van, gyermekekkel együtt 124 a lélekszám”.
Béla bácsi 82 éves, nyolc éve gondnok. Operált, beteges, de hogy a munkálat végeredményét látja, nagyon örül: „a lelkész, a presbiterekkel karöltve, végig tudta vinni!” – 100 év múlva is számon tartják majd. „A hátramaradottak behúzzák majd az ajtót” – summázta. Bár bizonygatja: „mi már közelebb vagyunk a temetőhöz, mint az élethez”, hangjában rácáfol a megszépült istenháza felett érzett öröm.
Kovács Kálmán (65 éves) elmondta: kétkezi munkával a presbiterek sokat segítettek. A papilakot, a kerítést is rendbe szedték. Egy éve tisztába tették, kitakarították a templom padlását. „Le volt rongyolódva”, szégyen lett volna abban az állapotban ünnepelni. Előbb elvégezték a karbantartást.
Milyen jó lenne, ha…
Látva a nagygalambfalvi, Fülöp Lóránt által készített fotókiállítást, Kelemen Zoltán lelkész is remélte, a szépen felújított magyarosi kultúrház dísze hasonló lehet.
Pár éve ismerik egymást Lórival, aki akkor két és fél éves fiával járt először a parókián. A lelkész követte fotóblogját is. Megkeresésére Flórián Csabával, „a filmes világ nagy lovagjával” közös kiállítást tervezett tördelőszerkesztő kollégánk. Mindketten „községbéliek” Lóri Agyagfalván, Csaba Bétában lakik. Együtt járnak fotózni is.
Teljes alkotói szabadságot kaptak a kivitelezéshez. Céljuk végig az volt, hogy a falu hangulatát úgy ragadják meg, ahogy a hely lakói a mindennapokban, vasárnap is élnek. Elmondhatjuk: kiemelve még ünnepélyesebbek ezek a fénnyel írt pillanatok!
A képek ott maradnak a kultúrházban a jövőbeli rendezvények „hátteréül”. Lórival beszélgetve kiemelte: a dokumentálás azt a látásmódot tükrözi, ahogy érkezőként bepillanthattak életükbe. Láttatják azt is, ami a falu dísze, de talán fel sem tűnik a helybélieknek. Úgy látjuk a képeken a lakosokat, ahogy vederrel, kutyával járják a falut. A szőttesekre, a kézimunkázás rögzített pillanataira tekintve a felidézett emlékek talán visszahozhatják az igényt újbóli művelésükre. A keretek helyi asztalosműhelyben készültek, az üveg is ajándék a helyi közösségnek.
Míg a képeket nézegettük, Lóri a vendégszerető faluban felvételezés közben szerzett élményeiből is részesített. „Emlékeket mutattak meg – barátságot, közelséget jelez az arra járónak”.
Szíves meghívásuk nyomán mi is örömmel készülünk vissza a templomát vigyázó, Nagy-Küküllő menti, gyönyörű és ígéretes jövőjű, utcányi Székelymagyarosra.
Másfél század krónikája
Az egykor Agyagfalva leányegyházközségének fatemploma 1831-ben épült, de a század végéig életveszélyessé rongálódott. Az új építésének gondolata 1896-ben fogalmazódott meg. 1900-ban az egyházkerület igazgatótanácsától építési engedélyt kaptak. Tervrajzát és költségvetését Kelemen György székelykeresztúri építőmester készítette el 1903-ban. Számítása szerint 7252 korona 44 fillér szükségeltetett. A munkálatok a folytonos pénzhiány miatt elhúzódtak. 1905-ben, 1906-ban és 1907-ben két gyülekezeti megbízott többször is országos könyöradomány gyűjtésre küldetett ki. A „nyilvános árlejtés során nyertes Szabó Ferencz székelykeresztúri építőmesterrel” 1905. május 28-án kötöttek szerződést, 6400 korona fejében. 1906. október 1-jéig elvégezte a templom- és toronyépítés munkálatait. „Kis Károly agyagfalvi beszolgáló lelkész kézbe vette a dolgokat. Jó vezető lévén, lett haladás”. Az avatóünnepséget 1907. szeptember 15-én tartották.
Ünneplés
Vasárnap 13 órától az istentiszteleti szolgálatot Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora végzi. Köszöntések és a javítási munkálatokról szóló számvetés után az emléklapok kiosztására kerül sor. Az ünnepi műsor keretében fellépnek a falu gyermekei, valamint a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Református Dalárda. Utána a gyülekezet felkerekedik, és részt vesz a falutábla ünnepélyes avatóján, ahol közreműködik a községi néptánccsoport és az agyagfalvi fúvószenekar. A kultúrházban a fotótárlatot P. Buzogány Árpád méltatja.
Molnár Melinda |
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
Telefonos Támogatás
Newsletter
Feliratkozás a hirlevélre
Falvak vállalkozásai
Falumonográfiák
No Documents
Petíció
Petíció Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához, az Európai Parlamenthez Írja Alá
|
|
Udvarhelyszék térképe
